Sosem leszel egyedül

Jamesnek ragályos a nevetése; azon nevetések egyike, mely kuncogással kezdődik, egy apró kis kacajjal, és aztán egyre csak épül és épül egy rekedt hasból jövő nevetéssé, amely alig ad neki esélyt a levegővételre. Mindenfajta dolog kiválthatja ezt, akár úgy is, hogy valamit néz az Ipad-jén. Egyszer összeesett a nevetéstől amikor a „ Mamma Mia” című filmet nézte, azon a ponton ahol Pierce Brosnan „énekelt”. A valaha volt legnagyobb kritikus, a mi James-ünk! Néha lehet olyan dolog is, ami kiváltja nála a nevetést, amit mindannyian együtt csinálunk; ráadásul Ő mindig nagyon csiklandós is volt. De néha a nevetése csak azt mutatja nekünk, hogy örül a pillanatnak. A minap James kihúzta az egyik kanapét a társalgónkban csak azért, hogy élvezze a családdal töltött együttlétet. A tiszta öröm pillantása jelent meg az arcán, s ahogy nevetni kezdett, a nem beszélő autista fiúnk azt mondta, hogy Appy!! Appy!! (Happy- Boldog - (megjegyzés) Valóban Ő tényleg az volt – és mi is. Eszembe juttatta azoka