Sosem leszel egyedül

Fáradt vagyok. Ez alatt nem feltétlenül azt értem, hogy most rögtön aludni akarok, de nem fogok hazudni – az is elég jól hangzik. A fáradtság, amiről beszélek, egy olyan életmódból fakad, amiben hosszú időn keresztül folyamatosan lappangva jelen van a stressz. A stressz, amit egy világjárvány megélése okoz. Ezt értem fáradtság alatt. Ismered ezt az érzést? Te is érzed? Belefáradni abba, hogy minden szipogáskor arra gondolunk, „Jaj, ne. Ez az lehet?” Belefáradni abba, hogy amint a betegség legapróbb jelét észleljük, fontolgatni kezdjük, hogy Covid-tesztet csináltatunk, mert a legkevésbé sem akarjuk megfertőzni a többieket otthon vagy az otthonunkon kívül. Belefáradni a maszkok csatájába. Belefáradni a tűnődésbe, hogy egy egészségügyi kérdés hogyan válhatott politikai kérdéssé. Belefáradni a gondolatba, hogy a gyerekeink vajon egészségesek maradnak-e, ha kilépnek az ajtón, és elmennek az iskolába. Belefáradni abba, hogy hallgatjuk magunk körül a haragot és a rosszindulatot, és látjuk, ah...

Számos különböző mérföldkő, átmenet és rítus, illetve ezekkel együtt járó változások vannak jelen  gyermek- és serdülőkorában. A speciális nevelési igényű gyermekek családjai ezek miatt egészségtelenül összehasonlíthatják magukat másokkal, a különbözőségek felismerése, néha igen nehéz és fájdalmas lehet. A mérföldkövek lehetnek a testi fejlődéssel kapcsolatosak, mint a mászni, állni vagy járni tudás; összefügghetnek a beszéddel és a kommunikáció fejlődésével; vagy jelenthetik a kismotorozás vagy a biciklizés készségeinek elsajátítását is. A mérföldkövek olyan változásokat is jelenthetnek, melyek gyermekünk fejlődésével függnek össze, mint például amikor serdülőkorba vagy felnőttkorba lép. Az átmenetek alatt nagy változásokat értünk, mint például az óvoda-, aztán az iskolakezdést; osztályok, iskolák váltását vagy egy hagyományos iskola leváltását egy speciálisra; esetleg a felsőoktatás elkezdését, mely a fiatal felnőtt számára feltehetően az otthon elhagyását és az önálló lakhatást...

Gyengélkedő gyermek szülőjének – Nem a te hibád - Ez az amit mélységesen és kétségbeesetten szeretném, ha tudnál: Ha a gyermeked beteg vagy szenved vagy küszködik - Nem a te hibád barátom. Vizsgáld meg szívedet. Igen, áss mélyre ott belül. Vizsgáld meg a szívedet, az okokat és a hitedet, ahogy mindannyian kellene tegyük. Kérdezd meg magadtól, kiben bízol. Elemezd a hitedet egy pillanatra, ha kell. Tegyél le mindent az Úr elé és add át neki a terhedet, szabadítsd fel magad a terhek súlya alól. Néha az emberek akarva akaratlanul olyan dolgokat mondanak, amitől hibásnak érzed magad a gyermeked helyzetéért. Mintha valahogy a te erőtlen kezeid képesek lennének megtenni vagy meg nem történtté tenni ezt a helyzetet. A te személyes hited van kitéve a világ számára, hogy szétszedjék azt és feltételezéseket tegyenek - ,,ha a gyereked nem gyógyult meg a hited egyszerűen nem elég erős, lehet egyáltalán nem is hiszel.” És ez nehéz. De barátom, ne engedd meg magadnak ezt a plusz terhet. Ne nyugtala...

Nem nehéz megtalálni az elismerő szavakat, és a minőségi időtöltés módjait a sajátos nevelési igényű gyerekekkel. Ehhez mindössze három egyszerű összetevőre van szükség. Az első lépés az, hogy meghatározzuk a gyerekünk szeretetnyelvét, amelynek menete ebben a bejegyzésben van leírva . A második, hogy tekintsük át a gyermek fejlődésének koncepcióit, amely A szeretet a gyermek első nyelve című blog bejegyzésben olvasható. A harmadik lépés pedig, akik szeretnek angolul olvasni, A szeretet bőséges megosztása a különleges sajátos nevelési igényű családokban: 5 szeretetnyelv fogyatékossággal élő gyermekeket nevelő szülők számára. A fent említett könyv 5. fejezete tele van fogyatékossággal élő és sajátos nevelési igényű gyerekeket nevelő szülők beszámolóival arról, hogyan használják a elismerő szavakat és töltenek minőségi időt gyerekeikkel, valamint további ötleteket sorol fel a fejezet végén. Íme egy ízelítő abból, amit tartalmaz: Elismerő szavak: Győzelem- fal létrehozása Szuperhős-temat...

A szeretet a gyermek első nyelve. Ezen igazság a címe a Szeretet bőséges megosztása a speciális igényű családoknál negyedik fejezetének. A fejezet két gyermekfejlődési koncepciót tár fel, amelyek segíthetnek a szülőknek, hogy jobban megérthessék, hogyan fejezzék ki szeretetüket a fogyatékossággal és speciális igényekkel élő gyermekeik felé.  ( magyarra fordítva: Bőséges szeretet megosztása sajátos nevelési igényű családokban: Az 5 szeretetnyelv® fogyatékossággal élő gyermekeket nevelő szülőknek című fejezetben .  (Angol nyelven olvasható. Gary Chapman: Sharing Love Abundantly in Special Needs Families: The 5 Love Languages® for Parents Raising Children with Disabilities) Az első koncepció a kötődési típusok. A kötődés kifejezés a mentálhigiénés szakzsargonban egyenértékű a szeretettel. A terület szakemberei 4 kötődési típust azonosítottak, hogy megállapítsák, hogyan tanulnak meg szeretni vagy kötődni elsődleges gondviselőikhez az egészen fiatal gyermekek. (Ainsworth-fél...

A különleges szükségletekkel vagy fogyatékkal élő gyermekek szeretetnyelvének meghatározása egyes családok számára könnyű, mások számára pedig nagyobb kihívást jelent. Így számolnak be azok a szülők, akik megosztják történeteiket 5 fejezeten keresztül, magyarra fordítva: Bőséges szeretet megosztása sajátos nevelési igényű családokban: Az 5 szeretetnyelv® fogyatékossággal élő gyermekeket nevelő szülőknek című fejezetben .  (Angol nyelven olvasható. Gary Chapman: Sharing Love Abundantly in Special Needs Families: The 5 Love Languages® for Parents Raising Children with Disabilities) Függetlenül attól, hogy a gyerekek nem verbálisak vagy verbálisak, fejlődésben késleltetettek vagy fizikailag fogyatékosak, viselkedési kihívásokkal küzdenek vagy kompatibilisek, a szülők, akik sikeresen felfedezték gyermekeik elsődleges nyelvét, ugyanazokat a próbákat állták ki, ugyanazokat a hibákat követték el megfigyeléseink szerint. Ugyanezen módszerek segítségével fedezheted fel gyermeked szeret...

A nagymamám épp a nagynénémmel beszélt telefonon az egyik szombaton, amikor besétáltam a konyhájába, a sárga telefonzsinórt teljesen kihúzta a főzőlapig. Biztosan olyasvalamiről beszélgettek, ami a két fiatalabb unokatestvér egyikéről szólhatott, mert véletlenül hallottam, amint ezt mondja: „Nos, valami nem stimmel a nővéred gyerekeivel. Rendben lesz.” A „nővéred gyerekei” közül az egyikként elgondolkodtam, vajon meg kellene-e bántódnom ezen. De nemrég állapították meg nálam a diszlexiát, a húgom bőrével valami igen ijesztő dolog történt, amiről azt gondolták, hogy a lupusz jele, a nővérem pedig Down-szindrómás. A „nem stimmel” kifejezést nem negatív értelemben használták. „Valami nem stimmel a nővéred gyerekeivel” mondat állítólag bátorító szándékot hordozott magában. Mert ha az élet az anyukám számára rendben volt, ha képes volt minden egyes napot túlélni mindazzal, amivel mi küzdöttünk, akkor ez rendben lesz a nagynénémnek is. Most már van két saját fiam. És „valami nem stimmel” az ...

14 hónappal fiatalabbnak lenni a Down-szindrómás testvéremnél nem volt mindig könnyű. Külön osztályban voltunk az iskolában, egy olyan városban ahol mindenki ismer mindenkit. Időnként Syble nővéreként emlegettek a saját nevem helyett. Amikor az emberek kinevették a gyerekeket a buszon, vagy azon, hogy hogyan használják az r-betűt, el kellett döntenem, hogy vagy kiállok a testvérem mellett és ezzel magamra vonom a figyelmet, vagy elengedem (figyelmen kívül hagyom). Otthon is arra törekedtem, hogy minél kevesebbet kelljen velem törődni, hogy több munkát és figyelmet tudjanak inkább rá szentelni a testvéremre. Amikor belenézek David fiam szemébe és látom, hogy frusztráltnak érzi magát autista testvére miatt, megértem. Megértem a frusztrációját és a félelmét. Megértem a kimerültségét és a zavarodottságát. Újra átélem azokat a pillanatokat, melyeken sajátos nevelési igényű testvérként mentem keresztül. ISMEREM A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TESTVÉR-LÉT ÁLDÁSAIT, DE ISMEREM A KIHÍVÁSOKAT IS. EZÉR...

2020 sokunk számára traumatikus év volt-egy olyan év, amikor a tervek széthullottak, a biztos bizonytalanná vált, és sokan új szerepkörökbe léptünk át, amelyekre nem számítottunk és nem is akartunk. A bizonytalansággal és az átmenetekkel együtt a stressz, a zavartság és a szorongás is érződött. És számunkra, akik sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelünk, valószínűleg felerősödtek ezek az érzések. Mivel olyan sok erőfeszítésen és tervezésen mennek keresztül azok a rutinok és struktúrák, amelyek lehetővé teszik gyermekeink és családjaink megfelelő működését, ezeknek a dolgoknak a szétesését látva szintén katasztrofálisan érezhettük magunkat. Szóval, hogyan tudjuk visszaszerezni a támaszunkat speciális igényű gyerekek szüleiként, hogy megújult erővel és békével tudjunk tovább haladni a világosság felé? Amikor felteszem magamnak ezt a kérdést, eszembe jut egy olyan korszak az életemben, amikor kétségbeesettnek éreztem az irány és a cél világosságát. Ez egy olyan időszak volt, amikor a ...

  Sok évvel ezelőtt a családunkat a férjem munkáltatója áthelyezte egy olyan helyre, ahol nem igazán akartam élni, egy olyan időszakban, amikor nem szerettem volna ott lenni. Két héttel karácsony előtt költöztünk. Új helyünkön találtam magam két energiától kicsattanó kisfiúval, miközben a természet azon a télen több mint két és fél méteres hóval bombázott minket. A hó áradat természetesen közvetlenül karácsony után kezdődött és áprilisig tartott. Az igazat megvallva, még mindig emlékszem, hogy az utolsó hóesést követően április 4-én lapátoltam – amikor a sáfrány utat tört magának a havon keresztül – az égre néztem és azt kérdeztem: „Tényleg?” Az év márciusában egyetlen nap alatt több, mint 60 centiméter hó esett ránk. Addigra lassan kezdtünk belépni a helyi közösség életébe. Kisebb fiunk Down-szindrómás. Koragyermekkori intervenciós logopédusa, Joyce, körülbelül két háztömbnyire lakott tőlünk, ugyanabban a körzetben. Amire még mindig a nagylelkűség csodálatos kifejezéseként emléksz...