Ugrás a fő tartalomra

Fordíts időt magadra

Már egy kicsit kifáradtam, de izgatottan számolom vissza a napokat a nyári vakációig. Ugyanakkor tudom, hogy a nyár egy szünet a rutinunkban, amelyben a lányok jól boldogulnak. Az energiám és a fizikai testemmel szemben támasztott követelményeim nagyok a nyár folyamán. Egy olyan műtétre is számítok, ami minimum 6 hétig megakadályoz abban, hogy emelni tudjak. Ez biztosan nehéz lesz a családunk számára, de tudom, hogy vigyázni kell magamra, ha a jövőben is gondoskodni szeretnék a lányaimról.

Amit most teszek -hogy törődök magammal- befolyásolja a jövőjüket. Az, hogy az első helyre teszem magam, nem jellemző rám. Azt tanították nekem, hogy másokat szeretni -úgy ahogyan azt Jézus Krisztus is tette- azt jelenti, hogy szolgának kell lennem, azzal a hozzáállással, hogy én kerülök az utolsó helyre. Mégis most, sebességet váltok. Talán neked is szükséged van arra, hogy törődj magaddal.

A gondozók gyakran az utolsók, akik időt szakítanak magukra, de az öngondoskodás elhanyagolása a későbbiekben negatív módon megjelenhet az életükben. Időt kell szánnunk magunkra, függetlenül a tennivalóinktól. Bátorító beszédet tartok magamnak, úgy mint a műtéti előtti napokban. Talán neked is bátorításra van szükséged, amikor az énidőről van szó.

Szánj időt arra, hogy vigyázol magadra. Fontos ezt tenni. A családodnak szüksége van Rád érzelmileg, lelkileg, fizikailag és mentálisan. Lehet, hogy szenvedsz, és nap mint nap kiöntöd a lelked. De semmi nincs beépítve az életmódodba, így ki tudod önteni. Szükséged van egy kis öngondoskodásra.

Szánj időt Istenre. A rohanásban vagy kétségbeesésben elmondott imák is rendben vannak, de jobb amikor el tudsz csendesedni, és az Úrra összpontosítani. Ő képes kitölteni azokat a hiányosságokat, amelyeket semmi más nem tud, ha minden nap egy kis időt töltesz Vele. (Máté 11:28)

Szánj időt a pihenésre. Egy kis napközbeni alvás is rendben van, ha a tested és a lelked gyógyulásra szorul. (Példabeszédek 3:24)

Szánj időt a tested táplálására. Az időpontok hosszú napja után a gyorsételek a hazafelé vezető úton való megevése nem jelent normális táplálékot. A koffein nem tölt fel. Add meg a testednek amire szüksége van, hogy megfelelően működjön. (Dániel 1:12-15)

Szánj időt a házasságodra. A magára hagyott házasságok olyanok, mint egy metszetlen és gondozatlan növény…nem tudják megteremni azt a szépséget és életet, amelyet kellene. (Efézus 5: 21-32)

Szánj időt arra, hogy lekapcsolódsz. Minden nap válassz egy idősávot amikor kikapcsolod TV-t, tabletet, telefont és a számítógépet. Már olyan sok mindent egyensúlyba hoztál, miért ne szabadulnál meg azoktól a dolgoktól, amelyek elvonják a figyelmedet, és elpazarolják az idődet. ( Lukács 10: 38-42)

Szánj időt a természet élvezetére. Szakíts időt hetente arra, hogy elmész sétálni egy barátoddal. Az időjárás is jobbra fordul. Meg fogsz lepődni azon, hogy mit tehet velünk 30 perc friss levegő és napsütés a szabadban. Ha egy is stélász, két dolog is már gazdagítja az életedet. Ez győztes-győztes helyzet. (Zsoltárok 19: 1-6)

Ha időt szeretnél szánni a gyermekedre, elengedhetetlen, hogy időt szakíts magadra. Ha ez azt jelenti, hogy kinyomtatod ezt a bejegyzést, és a fürdőszobai tükörre ragasztod, hát csináld!









Fordította: Békés Ibolya
Címkék:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szelektív mutizmus: 4 mód gyermeked felemelésére

Mit tegyél, mikor a gyermeked szelektív mutista? A szelektív mutizmus rejtélyes jelenség a nagyközönség és számos szülő előtt is. Vendégbloggerünk, Lisa Pelissier a lányával folytatott interjúban rávilágít erre az állapotra, és elmagyaráz 4 módot , mellyel támogatni tudja őt. 3 éves volt, amikor abbahagyta a beszédet. Először csak felnőttek előtt. Nincs ebben semmi szokatlan -gondoltam én- hiszen egy hároméves félénk a felnőttek előtt. De aztán nem akart beszélgetni a nagymamájával, azzal, akivel szoros kapcsolatban állt. Zavarba ejtő volt, de még csak 3 éves volt. Mindenki azt mondta, hogy majd kinövi. Sok gyermek átmegy ezeken a fázisokon, amikor nem beszélnek, különösen az óvodások. Mire öt éves lett, már nem beszélt a családon kívüli gyermekekkel sem. 6 éves korára már nem beszélt az unokatestvéreivel sem. 7 éves korára az emberek listája egyre szűkült, és azt is elutasította, hogy hangosan beszéljen hozzám, az anyjához, társaságban. Mi tudtuk, hogy ez nem csupán egy fázis. A fázis...
Megjegyzés küldése
További információk

Igeversek, mint erőforrások az imádkozáshoz (SNI-s gyermekek szülőinek)

Több évvel ezelőtt mindkét kisfiam több diagnózist is kapott, és azon kaptam magam, hogy szorongok és túl vagyok terhelve speciális nevelési igényű gyermekek édesanyjaként. Túlélő módban éltem és kétségbeesetten vágytam Istenre. Imádkoztam és könyörögtem, hogy múljon el a szorongásom, hogy a gyermekeim meggyógyuljanak vagy csodás haladást érjenek el, és hogy a házasságom megerősítést nyerjen a küzdelmek közepette. Úgy tűnt, egy kétségbeesett imádságom sem talál meghallgatásra. Isten távolabbinak tűnt, amikor a legnagyobb szükségem volt Rá, és azt vettem észre, hogy azt kérdezem, talán túl gyenge a hitem, Isten meghallgat-e, Isten jó-e, vagy, ami a legijesztőbb, Isten egyáltalán létezik-e. Eközben a hitbeli krízis közben történt, hogy részt vettem egy női Bibliakörön. Az igazat megvallva nem emlékszem, hogy miről szólt az alkalom, vagy egyáltalán melyik könyvet tanulmányoztuk. Az egyetlen dolog, amire emlékszem az, hogy amikor a csoportvezető megkérdezte, kinek lenne imakérése, én úgy d...
Megjegyzés küldése
További információk

Béke az elfogadásban

A béke és az öröm az elfogadással kezdődik. Az elfogadás egy olyan kifejezés, amelyet Isten gyakran eszünkbe juttatott az elmúlt évtizedben, amikor a családunkban szinte rendszeresek voltak a megpróbáltatások. A krónikus betegséggel vívott napi küzdelem, a legyengítő sérülések, a gyermekek szenvedése, az anyagi gondok és a mentális betegségben szenvedő szeretteink gondozásának nehézségei között Isten sok leckét adott fel számunkra az elfogadás osztálytermében. Nem lemondás, hanem elfogadás. Mert míg a lemondás azt jelenti, hogy feladjuk és a vereségben fekszünk, addig az elfogadás azt jelenti, hogy hiszünk és bízunk abban, hogy az, aki irányít, jó és megbízható, még akkor is, ha ebben a pillanatban épp nem  ezt látjuk. Ez azt jelenti, hogy alázatosan elfogadjuk életünk céljait és akaratát, mert nemcsak hiszünk Atyánk ígéreteiben, hanem bízunk benne, hogy Ő hűséges lesz azok megvalósításához. Mert azt mondja, Bízzál az ÚRban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! PÉLDABESZ...
Megjegyzés küldése
További információk