Ugrás a fő tartalomra

Öt ok, amiért nem csak a szeretet az, amire szükséged van

Joe és Cindi Ferrini:

Mi mindannyian szeretjük a speciális nevelési igényű gyermekeinket, gondoskodunk róluk mindazzal a szeretettel, amely bennünk lakozik. Ám míg a szeretet a legnagyobb, a legfontosabb dolog e váratlan utazás alatt, valójában léteznek egyéb dolgok is, melyek szükségesek ahhoz, hogy eljussunk a célvonalhoz.

Íme egy pár ilyen dolog, melyek segítenek minket az utazás alkalmával:

HATÁROK – A határok valóban fontosak a családunk számára. Tudnunk kell, mikor mondjunk „igen”-t és mikor mondjunk „nem”-et. Nemcsak a családunkon kívül, hanem azon belül is éppen azért, hogy ne hajtsuk túl magunkat, hisz az élet gyakran amúgy is embert próbáló. Szükségünk van egy tervre, egy rutinra és egészséges határokra, melyek segítenek nap nap után élni az életünket.


TÁMOGATÁS – A család, a barátok, a terapeuták, az orvosok, az ápolók, a segítők, a tanárok támogatása – és a lista folytatódik – nélkülözhetetlen. Amint kiválasztjuk azokat, akik tudnak és fognak is nekünk segíteni, fontos, hogy kedvesen fogadjuk és értékeljük őket.


BIZALOM – Bízz a kisegítő személyzetünkben, a tanárainkban, az orvosainkban és így tovább, akik segíteni fognak, hogy megpihenjünk az utazás alatt. Házi feladat gyanánt azt kapjuk, hogy találjuk meg azt a jó „csapatot”, amely segíteni fog bizakodni és megpihenni, és ez egy valódi kincs!


BÁTORÍTÁS – A bátorítás segít megélni az életet nap mint nap. Ez tulajdonképpen attól a tanártól ered, aki megdicsér minket, mert otthon segítettünk. Ezt halljuk az orvostól, aki elismeri, mennyire jól gondoskodunk a gyermekünkről. Ezt halljuk a családtól és a barátoktól, akik látják, hogy jól haladnak a dolgok és a gyermekünk fejlődik akkor is, amikor mi túl közel vagyunk, hogy észrevegyük. Ó, ez olyan, mintha feltöltenének élettel! Élvezd ki!


NÖVEKEDÉS – Nemcsak a gyermekünk, hanem saját magunk növekedése is. Ez egy olyan utazás, amelynek alkalmával a növekedés nagyon lassú, de ó, milyen jövedelmező! Szánj időt rá, hogy észrevedd, amikor valamennyien növekedtek, ünnepeljétek meg, és növekedjetek továbbra is! Csak így tovább!

Ebben a hónapban éljük meg a mindennapjainkat a fent említett dolgokkal; a határokkal, a támogatással, a bizalommal, a bátorítással és a növekedéssel. Mindegyik jó kiegészítője a másiknak. Élvezzétek és SZERESSÉTEK az utazást!










Link:




Fordította: Zrufkó-Pesthy Fruzsina
Lektorálta: Samai Hedvig

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szelektív mutizmus: 4 mód gyermeked felemelésére

Mit tegyél, mikor a gyermeked szelektív mutista? A szelektív mutizmus rejtélyes jelenség a nagyközönség és számos szülő előtt is. Vendégbloggerünk, Lisa Pelissier a lányával folytatott interjúban rávilágít erre az állapotra, és elmagyaráz 4 módot , mellyel támogatni tudja őt. 3 éves volt, amikor abbahagyta a beszédet. Először csak felnőttek előtt. Nincs ebben semmi szokatlan -gondoltam én- hiszen egy hároméves félénk a felnőttek előtt. De aztán nem akart beszélgetni a nagymamájával, azzal, akivel szoros kapcsolatban állt. Zavarba ejtő volt, de még csak 3 éves volt. Mindenki azt mondta, hogy majd kinövi. Sok gyermek átmegy ezeken a fázisokon, amikor nem beszélnek, különösen az óvodások. Mire öt éves lett, már nem beszélt a családon kívüli gyermekekkel sem. 6 éves korára már nem beszélt az unokatestvéreivel sem. 7 éves korára az emberek listája egyre szűkült, és azt is elutasította, hogy hangosan beszéljen hozzám, az anyjához, társaságban. Mi tudtuk, hogy ez nem csupán egy fázis. A fázis...

Tippek a jó szándék kultúraváltó kapcsolattá változtatásához

A globális járvány növelte a társadalom tudatosságát az elszigeteltség érzéseiről és következményeiről. Marad a kérdés, mi lesz ennek az új tudatosságnak a tartós hatása? Ahogy az egyházi programok kezdenek visszatérni, sok fogyatékossággal élő személy és család máris eltéved a keveredésben - ismét elfeledettnek és láthatatlannak érzi magát. A fájdalom most még mélyebb, mint a pandémia előtt volt. Még 2020 májusában felcsillant a remény, hogy a dolgok megváltoznak. A családgondozók és a speciális szükségletekkel rendelkező emberek több empátiára és értelmes cselekvésre számítottak a válság végetértével. A minap elhajtottam hajvágásra. Körülbelül 4 hét után először léptem ki a házból. Az utak tele voltak A maszkoktól és a plexi korlátoktól eltekintve az emberek ugyanúgy mozogtak, mint valaha, a „COVID” szó elhangzása előtt. Azon kaptam magam, hogy az autóban ülök, aztán a szalonban a székben és egyre keserűbbé válok. Az, ahogy a világ forog a házam négy fala körül, továbbra is óriási ki...

Béke az elfogadásban

A béke és az öröm az elfogadással kezdődik. Az elfogadás egy olyan kifejezés, amelyet Isten gyakran eszünkbe juttatott az elmúlt évtizedben, amikor a családunkban szinte rendszeresek voltak a megpróbáltatások. A krónikus betegséggel vívott napi küzdelem, a legyengítő sérülések, a gyermekek szenvedése, az anyagi gondok és a mentális betegségben szenvedő szeretteink gondozásának nehézségei között Isten sok leckét adott fel számunkra az elfogadás osztálytermében. Nem lemondás, hanem elfogadás. Mert míg a lemondás azt jelenti, hogy feladjuk és a vereségben fekszünk, addig az elfogadás azt jelenti, hogy hiszünk és bízunk abban, hogy az, aki irányít, jó és megbízható, még akkor is, ha ebben a pillanatban épp nem  ezt látjuk. Ez azt jelenti, hogy alázatosan elfogadjuk életünk céljait és akaratát, mert nemcsak hiszünk Atyánk ígéreteiben, hanem bízunk benne, hogy Ő hűséges lesz azok megvalósításához. Mert azt mondja, Bízzál az ÚRban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! PÉLDABESZ...