Ugrás a fő tartalomra

Feltámadt a halálból: Jairus lánya



A Bibliában Jézus 37 csodáját említik; 37 esetet, amikor Jézus oly megmagyarázhatatlan módon cselekedett, hogy az csakis Isten által lehetséges.

Természetesen az egyik evangélium írója, János apostol azt mondta, hogy „ Jézus sok mást is tett. Ha mindent leírtak volna, feltételezem, hogy az egész világon sem lenne elég hely azoknak a könyveknek, amelyben feljegyezték volna”. (Jn, 21:25)

De minden csoda melyet ismerünk, azok közül melyeket feljegyeztek, minden bizonnyal a legkülönlegesebb, a legmegdöbbentőbb, a legelképesztőbb az a 3 alkalom volt, amikor Jézus visszaadta valakinek az életet, aki halott volt.

Három alkalom, amikor Jézus nem volt hajlandó elfogadni, hogy a halál visszafordíthatatlan, végleges, és adott egy újabb esélyt az életre.

És ha megnézzük ezt a három esetet, ezt a 3 nagyon különböző embert, 3 nagyon különböző életkörülményt, azt láthatjuk, hogy újra, akárcsak számos egyéb csodatételében, hogy Jézus minden egyes alkalommal tanít is számunkra valamit.

Tehát ebben a 3 fejezetben, vessünk rájuk egy pillantást megjelenésük sorrendjében, és gondolkodjunk el egy kicsit rajta, hogy mit mutatnak meg ezek a megdöbbentő csodák Jézusról, arról a személyről, aki feltámadt a halálból, és a körülményekről, és talán még rólunk is.



2. Jairus lánya

Jézus és tanítványai Izrael Genezáret tartományában voltak, mely a Galileai-tenger délkeleti részén található. Lukács leírta mi történt Lk, 8 40:42-ben és 49-56, de Márk is feljegyezte.



Jézus feltámasztja Jairus lányát.

40 Most, amikor Jézus visszatért, tömeg fogadta Őt, mind nagyon várták. 41 Egy ember, akit Jairusnak hívtak, egy zsinagóga vezetője, jött és Jézus lábai elé esett, könyörgött Neki, hogy menjen a házába 42 mert az egyetlen lánya, aki 12 év körüli volt, haldoklott. Ahogy Jézus haladt az úton, a tömeg szinte összenyomta.

49 Miközben Jézus még beszélt, valaki jött Jairus a zsinagóga vezetője házából, „ A lányod meghalt”−mondta. Ne zavard tovább a Mestert.

50 Hallva ezt, Jézus azt mondta Jairusnak, hogy: „ Ne félj, csak higgy, és meg fog gyógyulni.”

51 Amikor megérkezett Jairus házához, nem engedett mást bemenni csak Pétert, Jánost és Jakabot, valamint a gyermek apját és anyját. 52 Közben az egész nép síratta és gyászolta a lányt. „Ne sírjatok” – mondta Jézus. „Nem halt meg, csak alszik.”

53 Ők kinevették, mert tudták, hogy meghalt. 54 De kézen fogta őt, és azt mondta „ Kelj fel gyermekem!” 55 Viszzatért belé a lélek, és azonnal fel is állt. Akkor Jézus azt mondta, hogy adjanak neki enni. 56 A szülei teljesen megdöbbentek, de Ő azt kérte, hogy ne beszéljenek senkinek arról ami történt. (Lk, 8: 40-42, 49-56, NIV)

Most térjünk vissza a fejezet előző részéhez, melyben Jézus kiűzi a gonosz szellemeket egy emberből. Az ember mindenkinek elmondta mi történt, tehát nem érte meglepetésként, hogy egy tömeg várta, mikor megérkezett. Köztük volt Jairus, a zsinagóga vezetője, akinek a lánya nagyon beteg volt és haldoklott. Valamit megmutat a helyzet súlyosságából, hogy Jairus hajlandó volt megkockáztatni a hírnevét és pozícióját, csakhogy megközelítse Jézust, akivel szemben a zsidó hatóságok már egyre óvatosabbak és gyanakvóbbak voltak.

Egy szülő egyetlen lánya, eszünkbe juttatja az özvegy Nain egyetlen fiát. Jézus beleegyezett, hogy jöjjön, és elindul, de útjába áll egy nő, aki vérfolyásos volt, kinyújtotta kezét és megérintette Jézus köpenyét, hogy meggyógyulhasson. A késés azt eredményezte, hogy a lány meghalt, mielőtt Jézus megérkezhetett volna. Ez azonban nem állította meg Jézust. Nekilátott meggyógyítani a lányt, és még mindig így tesz. Az Ő cselekedetei most még sürgősebbek, utasítja Jairust, hogy „ Ne féj, csak higgy”. „Ne jajgassatok”− mondta az embereknek. De a legerőteljesebb utasítása visszaadta a lány életét, „ Kelj fel gyermekem!” , és ő megtette!
Mit tanít ez nekünk?
Annyi mindent tanít ez a fejezet, hogy akár egy könyv is lehetne belőle! De most szűkítsük le erre a blog postra a kulcsfontosságú tanulságokat:
Érdemes kockáztatni! Jairus kockáztatott és visszakapta a lányát. Egy parányi hit is sokra képes.


Amikor azt mondjuk, hogy megfogunk tenni valamit, kövessük végig. Jézust akadályozták, de újra elkötelezte magát és teljesítette amit mondott.


Néha az akadályok jók. A nő, aki Jézust akadályozta meggyógyult, visszahelyezte őt a társadalomba, az élete megváltozott. Ez egy jó akadályozás volt.

Ebben a fejezetben 3 nagyon különböző történetet, 3 nagyon különböző embert és helyzetet látunk, de ami összekapcsolja őket, az az, hogy Jézus választotta ki őket, hogy ők legyenek az a 3 ember aki feltámad a halálból, aki új életet kap, aki megváltoztatja a saját és családjuk életét is. És minden esetben Jézus tanított valami csodás dolgot, beleértve a az együttérzést, hitet és reményt.

Bármilyen helyzetben legyünk most, bármilyen nehéz dolgot kell megéljünk, valószínűleg nem lehet olyan rossz a helyzetünk, mint az özvegy Nain fiáé, Jairus lányáé, vagy Lázáré. Ez semmiképpen sem csökkenti a szenvedéseink és kihívásaink nagyságát, távol álljon tőlem, hanem arra emlékeztet minket, hogy Jézus az, Aki feltámaszthat a halálból, Jézus az, Aki változást tud hozni a gyászban, Jézus az, Aki meghatározza az együttérzést, hitet és reményt, Aki eltudja hozni ezeket a dolgokat az életedbe, és még többet is. Miért nem kérdezed meg Őt?

Shalom.

Mark.





Fordította: Varga-Gyurán Tímea
Lektorálta: Hajdu Andrea
Kép:pinterest

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Igeversek, mint erőforrások az imádkozáshoz (SNI-s gyermekek szülőinek)

Több évvel ezelőtt mindkét kisfiam több diagnózist is kapott, és azon kaptam magam, hogy szorongok és túl vagyok terhelve speciális nevelési igényű gyermekek édesanyjaként. Túlélő módban éltem és kétségbeesetten vágytam Istenre. Imádkoztam és könyörögtem, hogy múljon el a szorongásom, hogy a gyermekeim meggyógyuljanak vagy csodás haladást érjenek el, és hogy a házasságom megerősítést nyerjen a küzdelmek közepette. Úgy tűnt, egy kétségbeesett imádságom sem talál meghallgatásra. Isten távolabbinak tűnt, amikor a legnagyobb szükségem volt Rá, és azt vettem észre, hogy azt kérdezem, talán túl gyenge a hitem, Isten meghallgat-e, Isten jó-e, vagy, ami a legijesztőbb, Isten egyáltalán létezik-e. Eközben a hitbeli krízis közben történt, hogy részt vettem egy női Bibliakörön. Az igazat megvallva nem emlékszem, hogy miről szólt az alkalom, vagy egyáltalán melyik könyvet tanulmányoztuk. Az egyetlen dolog, amire emlékszem az, hogy amikor a csoportvezető megkérdezte, kinek lenne imakérése, én úgy d

Remény, ha fáj

Oh, a gondtalan gyermekkor − megtalálni az örömöt az apró dolgokban, élénk fantáziával, és boldogan, mint aki még nincs tudatában e világ veszélyeinek és félelmeinek. De minket is arra hívtak el, hogy gyermeki hitünk legyen, egyszerűen megpihenve és Jézusban bízva. Azonban, ha őszinte akarok lenni, voltak időszakok, amikor küzdenem kellett e szó fájdalmas valóságától való megkeményedés ellen. Ahelyett, hogy boldogan tudatában lennék a körülöttünk lévő káosznak, meg kellett küzdjek azzal a valósággal, hogy ez a világ hihetetlenül igazságtalan és aránytalan. Még hívőként is nehéz megérteni, miért tűnik néhány keresztény élete egyszerűnek, kényelmesnek, könnyűnek, miközben másoké úgy tűnik, hogy a földi poklot élik át. Bármennyire is igyekszem elnyomni ezeket a zavaros érzéseket, választ követelnek. Arra kényszerítenek, hogy nehéz kérdéseket tegyek fel. Ha Isten az Úr minden felett, és minden gyermekét egyenlően szereti, miért engedi, hogy egyesek élete kényelemmel teli legyen, míg mások

Szelektív mutizmus: 4 mód gyermeked felemelésére

Mit tegyél, mikor a gyermeked szelektív mutista? A szelektív mutizmus rejtélyes jelenség a nagyközönség és számos szülő előtt is. Vendégbloggerünk, Lisa Pelissier a lányával folytatott interjúban rávilágít erre az állapotra, és elmagyaráz 4 módot , mellyel támogatni tudja őt. 3 éves volt, amikor abbahagyta a beszédet. Először csak felnőttek előtt. Nincs ebben semmi szokatlan -gondoltam én- hiszen egy hároméves félénk a felnőttek előtt. De aztán nem akart beszélgetni a nagymamájával, azzal, akivel szoros kapcsolatban állt. Zavarba ejtő volt, de még csak 3 éves volt. Mindenki azt mondta, hogy majd kinövi. Sok gyermek átmegy ezeken a fázisokon, amikor nem beszélnek, különösen az óvodások. Mire öt éves lett, már nem beszélt a családon kívüli gyermekekkel sem. 6 éves korára már nem beszélt az unokatestvéreivel sem. 7 éves korára az emberek listája egyre szűkült, és azt is elutasította, hogy hangosan beszéljen hozzám, az anyjához, társaságban. Mi tudtuk, hogy ez nem csupán egy fázis. A fázis