Ugrás a fő tartalomra

10 ok, amiért a “csak egészséges legyen a baba…” nem a legfontosabb

Az áldott állapot kéz a kézben jár ezzel a közismert mondással. Ha már voltál áldott állapotban, már hallottad. Lehet, hogy mondtad is másoknak, ahogy én is. 

Azonban, miután egy sajátos nevelési igényű gyermekünk lett, megváltoztattuk a válaszunkat erre: “Akkor is ha nem egészséges a baba, nem mondunk le róla”. Nem vagyunk benne biztosak, hogy ezt komolyan vegyük vagy inkább humorral, de hogy van ez nálad, ha neked is sajátos nevelési igényű gyermeked van? 

Már hosszú ideje megtanultuk, hogy nem mi vagyunk a felelősek azért vagy nem mi irányítjuk azt, hogy milyenek lesznek a gyermekeink, eltekintve azoktól a dolgoktól, amikről tudjuk, hogy meg kell tennünk: jól étkezni, mozogni, alkoholt nem fogyasztani, nem dohányozni, semmi olyat nem tenni, ami károsítja a babát. De mégis időről időre, annak ellenére, hogy a szülők mindent helyesen csinálnak, születnek úgynevezett fogyatékkal küzdő gyermekek. 

Röviden ez az, amit megtanultunk: miért nem ez a (fent megfogalmazott) közismert mondás a legfontosabb. 

Egy nem egészséges, sajátos nevelési igényű baba: 


* Mégis egy szeretett baba. És ebből a babából majd egyszer egy olyan felnőtt lesz, aki mindazzá válik, akivé lennie kell, mert mi, a szülei segítettük, támogattuk őt, áldozatokat hoztunk érte és jól szerettük. 


* Meg tudja változtatni a mi “egészségtelen” szívünket azáltal, amit ő tanít nekünk, s szívünk újra egészséges és fényes lesz. Ennek 40 év tanulása után elmondhatjuk, hogy mi vagyunk a legáldottabbak és rendkívül hálásak azért, amit Joey tanított nekünk! 


* Imára buzdít, hogy leborulva értük mondjunk imát és segít megtanulni, hogy az ima kell, hogy ez legyen az első reakció az utolsó mentsvár helyett. 


Általa jobban megismertük Istent és jobban lássuk az Ő akaratát. 


Segít, hogy elfogadjuk Isten akaratát akkor is, ha nem értjük. Ő szeretne minket beleállítani az Ő tervébe a sajátunk helyett. 


Rámutat, hogy adjunk hálát és keresi az áldást ebben a különleges életben. 


Segít megtapasztalni a fájdalmat, ami felébresztheti a részvétet bennünk. 


Jellemet épít bennünk. 


Ideiglenes próbálkozóból örökéletű győztessé tesz majdnem minden helyzetben. 


Megtanítja, hogy a fájdalomnak és a kihívásnak mindig van célja. 


Olyan sokat tanultunk és nem cserélnénk ezt el, amit tanultunk, ahogy növekedtünk ezáltal vagy azt, ahogy a fiunk megmutatta Istent másoknak, akkor is, ha ezt többnyire „nonverbális“ személyként. És mégha nem is kívánjuk egy gyermeknek sem, hogy ne egészségesen szülessen, mi látjuk az áldást, az örömet és az előnyöket abban, hogy Isten hogy használta a mi “különleges” Joey-nkat a mi életünkben és mások életében. Mivel a Hálaadás ünnepére készülünk otthonainkban, kezdjük most egy listával, hogy a mi gyermekeink miként segítettek családunknak és a barátoknak, akik úgy öleltek körül minket, mint egy csomagot! 

Boldog Hálaadást mindannyiotoknak! 







Forrás: Key Ministry Joe and Cindi Ferrinioe TEN REASONS WHY "AS LONG AS THE BABY IS HEALTHY" ISN'T MOST IMPORTANT

https://www.keyministry.org/specialneedsparenting/2020/11/16/ten-reasons-why-as-long-as-the-baby-is-healthy-isnt-most-important?fbclid=IwAR1n9qet8QoVzwpE5e02ItLpHfn2leePlLdlfDq8zytMpFP2NIKlKK-qpGc

Fordította: Major Virág, Lektorálta: Hajdú Andrea

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Igeversek, mint erőforrások az imádkozáshoz (SNI-s gyermekek szülőinek)

Több évvel ezelőtt mindkét kisfiam több diagnózist is kapott, és azon kaptam magam, hogy szorongok és túl vagyok terhelve speciális nevelési igényű gyermekek édesanyjaként. Túlélő módban éltem és kétségbeesetten vágytam Istenre. Imádkoztam és könyörögtem, hogy múljon el a szorongásom, hogy a gyermekeim meggyógyuljanak vagy csodás haladást érjenek el, és hogy a házasságom megerősítést nyerjen a küzdelmek közepette. Úgy tűnt, egy kétségbeesett imádságom sem talál meghallgatásra. Isten távolabbinak tűnt, amikor a legnagyobb szükségem volt Rá, és azt vettem észre, hogy azt kérdezem, talán túl gyenge a hitem, Isten meghallgat-e, Isten jó-e, vagy, ami a legijesztőbb, Isten egyáltalán létezik-e. Eközben a hitbeli krízis közben történt, hogy részt vettem egy női Bibliakörön. Az igazat megvallva nem emlékszem, hogy miről szólt az alkalom, vagy egyáltalán melyik könyvet tanulmányoztuk. Az egyetlen dolog, amire emlékszem az, hogy amikor a csoportvezető megkérdezte, kinek lenne imakérése, én úgy d

Remény, ha fáj

Oh, a gondtalan gyermekkor − megtalálni az örömöt az apró dolgokban, élénk fantáziával, és boldogan, mint aki még nincs tudatában e világ veszélyeinek és félelmeinek. De minket is arra hívtak el, hogy gyermeki hitünk legyen, egyszerűen megpihenve és Jézusban bízva. Azonban, ha őszinte akarok lenni, voltak időszakok, amikor küzdenem kellett e szó fájdalmas valóságától való megkeményedés ellen. Ahelyett, hogy boldogan tudatában lennék a körülöttünk lévő káosznak, meg kellett küzdjek azzal a valósággal, hogy ez a világ hihetetlenül igazságtalan és aránytalan. Még hívőként is nehéz megérteni, miért tűnik néhány keresztény élete egyszerűnek, kényelmesnek, könnyűnek, miközben másoké úgy tűnik, hogy a földi poklot élik át. Bármennyire is igyekszem elnyomni ezeket a zavaros érzéseket, választ követelnek. Arra kényszerítenek, hogy nehéz kérdéseket tegyek fel. Ha Isten az Úr minden felett, és minden gyermekét egyenlően szereti, miért engedi, hogy egyesek élete kényelemmel teli legyen, míg mások

Szelektív mutizmus: 4 mód gyermeked felemelésére

Mit tegyél, mikor a gyermeked szelektív mutista? A szelektív mutizmus rejtélyes jelenség a nagyközönség és számos szülő előtt is. Vendégbloggerünk, Lisa Pelissier a lányával folytatott interjúban rávilágít erre az állapotra, és elmagyaráz 4 módot , mellyel támogatni tudja őt. 3 éves volt, amikor abbahagyta a beszédet. Először csak felnőttek előtt. Nincs ebben semmi szokatlan -gondoltam én- hiszen egy hároméves félénk a felnőttek előtt. De aztán nem akart beszélgetni a nagymamájával, azzal, akivel szoros kapcsolatban állt. Zavarba ejtő volt, de még csak 3 éves volt. Mindenki azt mondta, hogy majd kinövi. Sok gyermek átmegy ezeken a fázisokon, amikor nem beszélnek, különösen az óvodások. Mire öt éves lett, már nem beszélt a családon kívüli gyermekekkel sem. 6 éves korára már nem beszélt az unokatestvéreivel sem. 7 éves korára az emberek listája egyre szűkült, és azt is elutasította, hogy hangosan beszéljen hozzám, az anyjához, társaságban. Mi tudtuk, hogy ez nem csupán egy fázis. A fázis