20 dolog, amit most tudok, de bárcsak hamarabb tudtam volna (avagy sajátos nevelési igényű gyerek nevelésének művészete)

Időről időre felteszik nekem a kérdést: "Milyen tanácsot adnál egy sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő szülőnek?"  Ez a kérdés általában olyan személytől érkezik, aki még nem tért teljesen magához gyermeke friss diagnózisát követően, vagy egy érintettet támogató baráttól. Legyenek áldottak! Erre azt szoktam mondani (illetve gondolni) „ajjajj” (és már forognak is a fogaskerekek).

 

Ez a speciális nevelési igényű gyereket nevelő szülőknek szóló blog pontosan ennek a kérdésnek a megválaszolásaként jött létre: hogy az ezzel járó érzelmi, gyakorlati, kapcsolati és szellemi nehézségeket, valamint a felfoghatatlan áldásokat megvitassam.

Tizenkét éve váltunk sajátos nevelési igényű gyereket nevelő szülőkké. Ahogy David Carradine a régi Kung-fu filmben mondta: „Amikor képes leszel megszerezni a kavicsot a kezemből, akkor készen állsz.” Néha még úgy érzem magam, mint egy fiatal ganajtúró bogár, vagy egy kezdő, botorkáló tanonc. Tizenkét évvel később még mindig picit letaglózva és kissé elveszettnek érzem magam, valahogy úgy, mint egy sajátos nevelési igényű gyereket nevelő ninjaharcos.

 

Csatlakozzatok hozzám, járjuk végig a témát.

 

1. A gyászolás elengedhetetlen a gyógyuláshoz

 

Engedd meg magadnak a gyászt. Mindaddig, amíg szükséges, amíg a talaj teljesen felszárad körülötted. Előbb-utóbb eléred a mélypontot. Minél előbb érsz oda, annál gyorsabban haladsz majd felfelé. Tehát hagyd. Adj magadnak engedélyt a hangos sírásra. Keress egy helyet (vagy személyt), ahol biztonságban érzed magad, és tombolj! Ha nem hagyod, az olyan mintha egy erős hányingert fojtanál magadba – érzelmi szinten. Ki kell adnod magadból az összes szívfájdalmat ahhoz, hogy jobban érezhesd magad. Fontos megemlíteni: az apák másként gyászolnak, mint az édesanyák. Könyörgöm, HAGYJUK ŐKET. Ebből a gyötrelmes helyzetből a legtöbb férfi nem gyógyul fel könnyű szerrel. A nők nem érthetik a férfiak fájdalmát, csakúgy, ahogyan a férfiak nem érthetik a szülést. Tartsuk tiszteletben azt, amit nem érthetünk. Adjunk egymásnak időt és teret a felépüléshez. Csendesen. Méltósággal.

 

2. Isten nagyobb terhet ad, mint amit elbírunk

Meglepetés! Isten szeretné tudatni velünk, hogy néha az egyetlen út az alázathoz, a fejlődéshez, (és végül) a természetfölöttihez való kapcsolódáshoz: Ő maga. Ő megengedi, hogy lesújtva legyünk, de nem elpusztítva. Kétségbe vonom a jólét evangéliumát, olvassátok el a Zsidókhoz írt levél 11-12. versét ha nekem nem hisztek. Vegyünk példát Jézusról, aki „szolgai alakot öltött, megalázta magát és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig”. Bízzunk Istenben, és mondjuk ezt: „ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied” . És valóságos, örök jó származik Tőle.

 

3. Amikor ezt tudatosítjuk, teherbírásunk fokozódik

 

Egy idő után elég ügyesen tudod kezelni már a tartósan több terhet, mint amit elbírsz. Ez a szerep felér a Különleges Erők parancsnokáéval, vagy a gyalogos katonákkal. Olyan, mint varázslónak lenni a hétköznapi világban. Valódi harcművész vagy. Csak sokkal türelmesebb és toleránsabb. Még a szokásos gyerekkori dührohamok és pelenkacserék is gyerekjátéknak tűnnek. 

 

 4. További következmények

 

A házastársak, a testvérek , a  nagycsalád , az  osztálytársak , a közösség , a szomszédok és a barátok  is nagyszerű helytállásról tesznek tanúbizonyságot. Akaratlanul is, visszatükrözik és megsokszorozzák a rendkívüli hozzáállást, ami a sajátos nevelési igényű gyereket nevelő szülőkből árad. Igazából mindnyájan csak túlélni próbálunk. És a legnagyobb irónia, hogy a leggyengébb láncszemre is szükség van ennek a helytállásnak a megteremtéséhez. Pál szavaival: „Ellenkezőleg, a gyöngébbnek látszó tagok sokkal szükségesebbek. Sőt a test alacsonyabb rendű tagjait nagyobb gonddal vesszük körül, és a tisztességtelen tagok nagyobb tisztességben részesülnek, a tisztességes tagoknak ugyanis nincs erre szükségük. De Isten alkotta így a testet, és azért részesítette az alacsonyabb rendű tagot nagyobb tisztességben, hogy a testben ne támadjon meghasonlás, hanem a tagok törődjenek egymással. Ha szenved az egyik tag, valamennyi együtt szenved vele, s ha tiszteletben van része az egyik tagnak, mindegyik örül vele. (1Kor 12,22-26)

 

5. Megtanulod, hogyan kell harcos módjára küzdeni, imádkozni és elfogadni

 

Neked kell rájönnöd, hogy melyiket válaszd és mikor. Ahogy a mondás tartja: „Ami nem öl meg, az erősebbé tesz.” Meg fogsz lepődni, mennyire! Félre, Chuck Norris, itt vannak a  sajátos nevelési igényű gyerekek harcos anyukái!

 

6. Csodás emberek fognak belépni az életedbe

 

Találkozol majd kegyetlen, tanácstalan, vagy öntelt személyekkel. Ugyanakkor, megismerkedsz elképesztően nagyvonalú, együtt érző és segítőkész emberekkel is. Mindkét eset meglep és megérint majd. Ezek a találkozások akkor történnek, amikor a legkevésbé számítasz rá. De ezek az események formálnak és tanítanak.

 

7. A barátainkból lesz az a család, amelyet mi magunk választunk

 

Keresd a hozzád hasonló embereket, találd meg a közösségedet. Hidd el, ott vannak valahol. Szükséged van azokra, akik megértenek, bár lehet, hogy nem tudnak sokat segíteni (mert ugyanazok a terhek nyomják a vállukat, mint a tiédet.) Ugyanúgy szükséged van olyanokra is, akik, bár más élethelyzetben vannak, de képesek segíteni.

 

8. Ne várd el, hogy az emberek átérezzék min mész keresztül

 

Nem várhatjuk el a környezetünktől, hogy olvassanak a gondolatainkban. Minél hamarabb feladjuk az elvárásainkat annál jobb helyzetben leszünk. Saját irreális elvárásaink tesznek minket nyomorulttá. Értékeld azt, amid van, még ha kevés is. Hálásan, alázatosan fogadj el mindent, amit ezen felül kapsz.

 

9. Kapcsold ki a bűntudatjelző gombot

 

Minden anyának van egy, ami abban a pillanatban indul be, amikor megkérdőjelezzük saját magunkat. Mindannyian szembesülünk azzal az érzéssel, hogy kudarcot vallottunk. Nem Te vagy az egyetlen. Ez az álruhába bújt Ellenség hangja. Figyelmeztetés: halálunk napjáig háborúban állunk, hogy leigázzuk ezt a mérgező befolyásolót.

 

10. Néha a probléma TE magad vagy. Mi. Én.

 

Nem ők. Nem is a gyereked. Te. Én. Mi Bárkivel előfordulhat, hogy érzelmileg, szellemileg vagy éppen az ítélőképesség szempontjából sérül. Felfogásunk és (szuper?)érzékenységünk kissé felkavarodik. Minél hamarabb tudomásul vesszük ezt, annál gyorsabban haladunk a megoldás felé. Ha azt akarjuk, hogy a külvilág elfogadja a gyerekünket, akkor előbb magunkat kell megkedveltetni a külvilággal. Tetszik vagy sem, a gyerekünk egész életen át tartó képviselői vagyunk a világban. És nem engedhetjük meg magunknak, hogy rosszul képviseljük őket.

 

11. „Mit csináltál egész nap?” 

 

Apukák és az ő indulatos szavaik.  Ezt bízzátok ránk.  Mi teret adunk a gyászotokhoz. Cserébe kérjük, hogy tartsátok tiszteletben azt, ami bennünk megy végbe, akkor is, ha  azt nem érzitek át. Megbeszéltük?

 

12. Ez a dolog túlmutat rajtad. Tanulj meg segítséget kérni

 

Vagy legalábbis kegyesen fogadd el még akkor is, ha „Én a te helyedben másképp csinálnám” képében érkezik. Emlékezz a 8. pontban foglaltakra. Az emberek általában segíteni akarnak, csak éppen tanácstalanok annak módját illetően. Rendben van, ha néha megfogalmazod magadban, hogyan érzel ezzel kapcsolatban. Adjunk esélyt mindenkinek az együttérzés gyakorlására. Ezzel valójában szívességet teszünk a körülöttünk élőknek. És ha még mindig nem megy a dolog gördülékenyen, térjünk vissza a 8. ponthoz. Legyen a mottónk: „Megadom magam!” 

 

13. A szenvedés és az önzetlenség jót tesz a léleknek

 

A kényelem és az önteltség öl. Semmi értelme. A legnagyszerűbb emberek azért tartanak ott, ahol vannak, mert leküzdöttek olyan akadályokat is, amelyekről az elején azt feltételezték, hogy nem legyőzhetőek. De ők megérintették a természetfelettit (2-5. pont).

 

14. A pihenés és a szórakozás is jót tesz a léleknek

 

A szórakozás alulértékelt, holott terápiás erővel bír. Sajátos nevelési igényű gyereket nevelni igenis nehéz feladat. Érezd jól magad. Éld meg. Némítsd le a túlműködő bűntudat gombot (9. pont), és küldd el melegebb éghajlatra. Gondolj a légiutas-kísérők bölcsességére: „Vészhelyzet esetén először a saját maszkunkat helyezzük fel”. Mert holtan már semmire nem leszel jó, de kimerülten és sikoltozva sem. 

 

15. Légy hálás

 

Mindig is lesznek körülötted emberek jobb helyzetben, ugyanakkor olyanok is, akik rosszabb helyzetben vannak. Gondoljunk arra: lehetne rosszabb is. Ha lehet, tegyünk egymásért.

 

16. Hála + Alázat = Elfogadás = Boldogság (vagy legalábbis elégedettség)

 

Az vagy, amire gondolsz. Gondolataidat tereld tiszta, kedves, tisztességes és dicséretes dolgok felé. Adj hálát minden körülmények között.

 

17. Keserűség + hibáztatás = áldozatkomplexus = nyomorultság  

 

A világ nem tartozik nekünk semmivel. Szomorú, de igaz. Az emberek gyorsan kiszagolják azt, ha valaki mindenre feljogosítva érzi magát. A passzív-agresszív személyeket pedig nem fogják partikra hívni.

 

18. A legrosszabb dolog, ami valaha történt veled a legjobb dologgá is válhat, ha hagyod Istent munkálkodni

 

Sir Winston Churchill szavai szerint: "Akkor is folytasd, ha meg kell megjárnod a poklot." Sajátos nevelési igényű gyereket nevelni áldás. Természetesen minden kezdet nehéz, és időbe telik megszokni azt, amire nem voltunk felkészülve. Lehet, még nem tartasz ott, hogy felülkerekedj a dolgokon. De eljutsz oda. Ígérem.

 

19. Ez a legnehezebb munka, ami csak létezik 

 

Elnézést kérünk a Béke Hadtesttől, de a mienk a legnehezebb és a legszebb munka.

 

20. Kiderül, Isten jó 

Végig jó volt. Szeretete örökké tart. Hogy lehet ez? Megváltja és átformálja a fájdalmat.  Mindig. Csak bízzunk Istenben.

 

Mit hagytam ki? Ez csak 20 tetszőleges dolog volt. Mi az a dolog, amit az elején nem tudtál, de most már tudsz? Milyen fontos tapasztalatokat szereztél, amit másokkal is megosztanál? 

Forrás: Diane Dokko Kim: 20 Things I Know Now, That I Wish I Knew Then (The Special Needs Parent-Ninja Arts)

https://www.dianedokkokim.com/2015/01/21/20-things-i-know-now-that-i-wish-i-knew-then-the-special-needs-parent-ninja-arts/
Fordította: Vitos Aliz, Lektorálta: dr. Takácsné Marsalkó Kinga
fotó: pinterest.com