Ugrás a fő tartalomra

Állandó döntéshelyzet – a többlet-stressz, amivel a különleges igényű gyereket nevelő szülők küzdenek

Egy átlagember naponta 35.000 döntést hoz. Egy speciális igényű gyereket nevelő szülő ennek az ezerszeresét, ami jelentős többlet-stresszt jelent nekik, és ahhoz vezet, hogy belefáradnak az állandó döntési helyzetekbe. 


A döntéshozatal már ébredéskor megkezdődik. Megnyomom a „szundit” vagy azonnal kiugrom az ágyból? Lezuhanyozom, még mielőtt felkel a fiam vagy majd csak az után, hogy elvittem terápiára? Mit vegyek fel? A döntési helyzetek egy része az anyukáknál naponta ismétlődik. Az én fiam, azonban, gyakorlatilag nem beszél, így jelentős segítségre van szüksége. Én, tehát, nemcsak magam helyett, de helyette is döntök. Mit vegyen fel? Mit ebédeljen? Milyen könyvet pakoljak a hátizsákjába, amit majd nézegethet a buszon az iskolából hazafelé? Ez a jelenség, hogy többször kell döntenünk, nemcsak ideiglenesen van jelen az életünkben. Ez lesz jellemző az egész jövőnkre. És ez az egyik legfőbb oka annak, hogy a gondozó feszült és kiég a sok stressz miatt. 

Hogy mi a megoldás? Próbáljunk meg egyszerűen kiiktatni egy-egy döntési helyzetet. 

Tanulmányok bizonyítják, hogy viselkedésünk 40%-át szinte naponta ismételjük. Valószínű, hogy minden nap ugyanabban az időpontban ebédelsz. Vasárnaponként ugyanarra a helyre ülsz a templomban. Ugyanazokat az ételeket rendeled a kedvenc éttermedben. Sőt, én még a legjobb barátnőmnek is ugyanabban az időpontban írok minden nap (reggel 8.00-kor és este 8.00-kor. Először azért, hogy megtudjam, mit tervez aznapra, majd azért, hogy elmondja, hogy sikerült). A fent említett esetekben már nem kell minden alkalommal meghozni egy újabb döntést, mert tudod, mi és hogyan jó neked. Csak ismétled és kész. 

Ahhoz, hogy elkerüld a fáradtságot és a kiégést, hozz meg egy döntést a legjobb tudásod szerint és utána ezt ismételgesd. Gretchen Rubin ezt írta: „Meg kell hoznom egy egészséges döntést, majd abbahagyni a döntéshozást” (Jobban, mint előtte, társított link). Ezt úgy is megteheted, hogy naplót vezetsz a napi döntéseidről, és megpróbálod a lehető legtöbb döntéshelyzetet kiiktatni. Vagy egyszerűen csak megfigyeled a napjaidban a sablonos dolgokat, és kitalálod, mi az, amit gondolkodás nélkül ismételgethetsz. Én minden hétfőn ugyanazt a blúzt veszem fel, így nem kell azon gondolkodnom, hogy mit válasszak, amikor mindannyian épp rohanunk valahová. Vasárnap esténként összerakom a heti menüt, így nem kell délután 16:30-kor, amikor már úgyis belefáradtam a napi döntésekbe, ezen törni a fejem. Este 21.00-kor lerakom a telefonomat és inkább könyvet olvasok, így nem kell külön azt is eldöntenem, hogy mikor hagyom abba a görgetést. 

Annak érdekében, hogy csökkentsd a gondozóként átélt stresszt, tedd robotpilótára a döntéshozást, amikor csak lehetséges. Így több energiád és bölcsességed marad azoknak a döntéseknek a meghozatalára, amelyeknek valóban van jelentősége. 




Fordította: Timkó Tímea, Lektorálta: Samai Hedvig

http://www.sandrapeoples.com/special-needs-parents-experience-additional-stress-from-decision-fatigue/

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szelektív mutizmus: 4 mód gyermeked felemelésére

Mit tegyél, mikor a gyermeked szelektív mutista? A szelektív mutizmus rejtélyes jelenség a nagyközönség és számos szülő előtt is. Vendégbloggerünk, Lisa Pelissier a lányával folytatott interjúban rávilágít erre az állapotra, és elmagyaráz 4 módot , mellyel támogatni tudja őt. 3 éves volt, amikor abbahagyta a beszédet. Először csak felnőttek előtt. Nincs ebben semmi szokatlan -gondoltam én- hiszen egy hároméves félénk a felnőttek előtt. De aztán nem akart beszélgetni a nagymamájával, azzal, akivel szoros kapcsolatban állt. Zavarba ejtő volt, de még csak 3 éves volt. Mindenki azt mondta, hogy majd kinövi. Sok gyermek átmegy ezeken a fázisokon, amikor nem beszélnek, különösen az óvodások. Mire öt éves lett, már nem beszélt a családon kívüli gyermekekkel sem. 6 éves korára már nem beszélt az unokatestvéreivel sem. 7 éves korára az emberek listája egyre szűkült, és azt is elutasította, hogy hangosan beszéljen hozzám, az anyjához, társaságban. Mi tudtuk, hogy ez nem csupán egy fázis. A fázis...

Tippek a jó szándék kultúraváltó kapcsolattá változtatásához

A globális járvány növelte a társadalom tudatosságát az elszigeteltség érzéseiről és következményeiről. Marad a kérdés, mi lesz ennek az új tudatosságnak a tartós hatása? Ahogy az egyházi programok kezdenek visszatérni, sok fogyatékossággal élő személy és család máris eltéved a keveredésben - ismét elfeledettnek és láthatatlannak érzi magát. A fájdalom most még mélyebb, mint a pandémia előtt volt. Még 2020 májusában felcsillant a remény, hogy a dolgok megváltoznak. A családgondozók és a speciális szükségletekkel rendelkező emberek több empátiára és értelmes cselekvésre számítottak a válság végetértével. A minap elhajtottam hajvágásra. Körülbelül 4 hét után először léptem ki a házból. Az utak tele voltak A maszkoktól és a plexi korlátoktól eltekintve az emberek ugyanúgy mozogtak, mint valaha, a „COVID” szó elhangzása előtt. Azon kaptam magam, hogy az autóban ülök, aztán a szalonban a székben és egyre keserűbbé válok. Az, ahogy a világ forog a házam négy fala körül, továbbra is óriási ki...

Béke az elfogadásban

A béke és az öröm az elfogadással kezdődik. Az elfogadás egy olyan kifejezés, amelyet Isten gyakran eszünkbe juttatott az elmúlt évtizedben, amikor a családunkban szinte rendszeresek voltak a megpróbáltatások. A krónikus betegséggel vívott napi küzdelem, a legyengítő sérülések, a gyermekek szenvedése, az anyagi gondok és a mentális betegségben szenvedő szeretteink gondozásának nehézségei között Isten sok leckét adott fel számunkra az elfogadás osztálytermében. Nem lemondás, hanem elfogadás. Mert míg a lemondás azt jelenti, hogy feladjuk és a vereségben fekszünk, addig az elfogadás azt jelenti, hogy hiszünk és bízunk abban, hogy az, aki irányít, jó és megbízható, még akkor is, ha ebben a pillanatban épp nem  ezt látjuk. Ez azt jelenti, hogy alázatosan elfogadjuk életünk céljait és akaratát, mert nemcsak hiszünk Atyánk ígéreteiben, hanem bízunk benne, hogy Ő hűséges lesz azok megvalósításához. Mert azt mondja, Bízzál az ÚRban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! PÉLDABESZ...