Ugrás a fő tartalomra

Szenvedés két különböző lencsén keresztül

 

A fotón én vagyok, 19 évesen, épp akkor engedtek ki a kórházból, amint a hátsó kertemben ülök, és megpróbálok egy ceruzát tartani a fogaimmal. A képen látható kottaállvány ugyan az, amelyre a testvérem, Jay egykor a Bibliámat helyezte. A ceruza radíros végével hajtottam Isten igéjének lapjait előre és hátra abban a reményben, hogy válaszokat találok a kérdéseimre. Miért engedte Isten, hogy ilyen súlyos fogyatékosság érjen egy olyan kedves, keresztény lányt, mint én?

Steve Estes, egy hívő társam vezetett Jeremiás siralmai 3. fejezetéhez, különösen a 32-33-as vershez, amely így szól: „Még ha megszomorít is (az Úr), irgalmaz, mert nagyon szeret. Mert nem szíve szerint alázza és szomorítja meg az embereket.” Az én bölcs barátom ezt mondta: „Joni, ez azt mutatja, Isten nem leli örömét a törött nyakadban. Mint bármely apa, aki részvétet érez gyermeke iránt, gyötri a szívét a te szenvedésed. Ugyanakkor örömmel engedte megtörténni a balesetet. A gerincvelő sérülésed az Ő rendkívüli terve. És jó okkal tervezte ezt.”

„Isten útjai annyival magasabbak a mieinknél. Ő képes a szenvedésre két lencsén keresztül tekinteni- egy szűk- és egy széles látószögű lencsén át.”

Stevenek és nekem fogalmunk sem volt, hogy több, mint negyven évvel később Isten „jó oka” magába foglalja a Joni és Barátai Missziós Szolgálatot. Ezért osztom meg Jeremiás siralmai 3. fejezetét a különleges igényű családokkal, akiket a missziónk szolgál. Ahogyan Steve mondta nekem egykor: „Isten útjai annyival magasabbak a mieinknél. Ő képes a szenvedésre két lencsén keresztül tekinteni- egy szűk- és egy széles látószögű lencsén. Amikor Isten egy fájdalmas eseményt néz a szűk látószögű lencsén keresztül, látja a tragédiát, ami mélyen elszomorítja. Amikor egy gyermek rákos lesz vagy egy férj stroke-ot szenved, Isten szívébe mintha tőrt döfnének. Mégis, Isten ugyanezen eseményt a széles látószögű lencsén át vizsgálva lát mindent, ami a tragédiához vezet, és ami kivezet belőle. Egy mozaikot lát, ami kiterjed az örökkévalóságba- a mozaik minden része, a jó és rossz is, örömére szolgál.”

Jeremiás siralmainak 3. fejezete tele van rendkívüli bölcsességekkel. A 32. és 33. vers között a Biblia kijelenti: „Még ha megszomorít is” mégis „nem szíve szerint … szomorítja az embereket.” Csodálatos módon Isten saját magán tette mindezt próbára. Akarta a saját Fia halálát, de nem lelte benne örömét. Isten látta, hogy Jézus halála megmutatná a végtelen kegyelmét, és megváltaná az emberiséget. Isten gyakran akar olyasmit, amit valójában megvet, de csakis azért, mert egy széles látószögű lencsén át szemléli a világot.

Barátom, mi emberek oly gyakran csak a szűk látószögű lencsén keresztül szemléljük a világot. Isten adja meg nekünk, hogy lássunk az Ő összes perspektívájával, és örvendjünk a csodálatos mozaiknak, amelyet egy napon majd megértünk.

Szerző: Joni Eareckson-Tada, Looking Suffering Through Two Lenses

Forrás: https://www.joniandfriends.org/looking-at-suffering-through-two-lenses/

Fordította: Gubányi Gréta, Lektorálta: Hajdu Andrea

Címkék:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Igeversek, mint erőforrások az imádkozáshoz (SNI-s gyermekek szülőinek)

Több évvel ezelőtt mindkét kisfiam több diagnózist is kapott, és azon kaptam magam, hogy szorongok és túl vagyok terhelve speciális nevelési igényű gyermekek édesanyjaként. Túlélő módban éltem és kétségbeesetten vágytam Istenre. Imádkoztam és könyörögtem, hogy múljon el a szorongásom, hogy a gyermekeim meggyógyuljanak vagy csodás haladást érjenek el, és hogy a házasságom megerősítést nyerjen a küzdelmek közepette. Úgy tűnt, egy kétségbeesett imádságom sem talál meghallgatásra. Isten távolabbinak tűnt, amikor a legnagyobb szükségem volt Rá, és azt vettem észre, hogy azt kérdezem, talán túl gyenge a hitem, Isten meghallgat-e, Isten jó-e, vagy, ami a legijesztőbb, Isten egyáltalán létezik-e. Eközben a hitbeli krízis közben történt, hogy részt vettem egy női Bibliakörön. Az igazat megvallva nem emlékszem, hogy miről szólt az alkalom, vagy egyáltalán melyik könyvet tanulmányoztuk. Az egyetlen dolog, amire emlékszem az, hogy amikor a csoportvezető megkérdezte, kinek lenne imakérése, én úgy d...
Megjegyzés küldése
További információk

Tisztelgés a „szuperanyák” előtt

„Szóval, mivel foglalkozol?” Soha nem tudom, hogyan válaszoljak erre a kérdésre. Általában halkan ezt válaszolom: „Nem dolgozom, főállású anya vagyok.”  Mintha.  Úgy nőttem fel, hogy elhittem, arra vagyok elrendelve, hogy jelentős és figyelemre méltó dolgokat vigyek véghez a világban. Amikor keresztény lettem, a hitemet annak szenteltem, hogy még nagyobb dolgokat tegyek Isten Királyságáért.  Aztán közbelépett az autizmus.  Most két részre osztom az életemet: autizmus előtt- és utánra. Innen ered a projekt neve: „A.D.299”(299.00 az autizmus diagnosztikai kódja a DSM-ben , az orvosi/ mentálhigiéniás szakma bibliája).  Ma, egy főállású anya vagyok (SAHM), de nem saját akaratomból. Most a legnagyobb teljesítményeim naponta, hogy mindenkit felkeltek és kihúzok az ágyból-kezdve magammal- időben elfuvarozom őket a megfelelő helyekre, táplálkozási szempontból kiegyensúlyozott harapnivalókkal és ebéddel a hűtődobozokban; majd értük megyek a megfelelő időben, ezen kívül e...
Megjegyzés küldése
További információk

Béke az elfogadásban

A béke és az öröm az elfogadással kezdődik. Az elfogadás egy olyan kifejezés, amelyet Isten gyakran eszünkbe juttatott az elmúlt évtizedben, amikor a családunkban szinte rendszeresek voltak a megpróbáltatások. A krónikus betegséggel vívott napi küzdelem, a legyengítő sérülések, a gyermekek szenvedése, az anyagi gondok és a mentális betegségben szenvedő szeretteink gondozásának nehézségei között Isten sok leckét adott fel számunkra az elfogadás osztálytermében. Nem lemondás, hanem elfogadás. Mert míg a lemondás azt jelenti, hogy feladjuk és a vereségben fekszünk, addig az elfogadás azt jelenti, hogy hiszünk és bízunk abban, hogy az, aki irányít, jó és megbízható, még akkor is, ha ebben a pillanatban épp nem  ezt látjuk. Ez azt jelenti, hogy alázatosan elfogadjuk életünk céljait és akaratát, mert nemcsak hiszünk Atyánk ígéreteiben, hanem bízunk benne, hogy Ő hűséges lesz azok megvalósításához. Mert azt mondja, Bízzál az ÚRban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! PÉLDABESZ...
Megjegyzés küldése
További információk